Betöltés...
Kilenc éve elemzem a nemzetközi futballtornákat, és ritkán találkozom olyan helyzettel, amikor egy szomszédos ország sikere ennyire közel állna a magyar szurkolók szívéhez. Ausztria a 2026-os világbajnokságon nem csupán egy európai válogatott a negyvennyolcból – számunkra, magyarok számára, ez a csapat a közös történelem, a hasonló futballkultúra és a szomszédi összetartozás megtestesítője. A J csoportba sorsolták őket, ahol a címvédő Argentínával, Algériával és Jordániával mérkőznek meg – nem könnyű feladat, de nem is lehetetlen.
Látványos fejlődésen ment keresztül az osztrák futball az elmúlt években. Ralf Rangnick érkezése óta a válogatott Európa egyik legszervezettebb csapatává vált, és a selejtezőkben csoportelsőként biztosította helyét a tornán. Játékosaik többsége Európa topligáiban szerepel – a Real Madrid, a Bayern München, a Manchester United színeiben -, és ez a tapasztalat felbecsülhetetlen értékű a világbajnokságon.
Ebben az elemzésben végigmegyünk az osztrák válogatott selejtezős útján, bemutatjuk a kulcsjátékosokat és a taktikai rendszert, elemezzük a J csoport erőviszonyait, és természetesen fogadási szempontból is megvizsgáljuk az esélyeket. Minden, amit az osztrák válogatottról tudni kell a 2026-os világbajnokság előtt – itt megtalálod.
A selejtező útja: hogyan jutott ki Ausztria?
Tavaly november egyik estéjén a bécsi Ernst Happel Stadionban ültem, amikor Ausztria a döntő selejtezőmeccsen biztosította helyét a világbajnokságon. A stadion hangulata emlékeztetett arra, amit a régi Népstadionban érezhetett az ember a nagy meccseken – tiszta szenvedély, semmi erőltetett hangulatkeltés.
H jelű európai selejtezőcsoportba került Ausztria, ahol Belgium, Svédország, Azerbajdzsán és Észtország volt az ellenfél. Papíron erősnek tűnt a csoport, különösen a belgák jelenléte miatt, akik a 2018-as bronzérmesként és a világranglista élmezőnyének állandó tagjaként érkeztek. Ralf Rangnick csapata azonban meglepetésre magabiztos teljesítményt nyújtott végig.
Nyolc mérkőzésből hatot megnyertek az osztrákok, egyet döntetlenre hoztak és mindössze egyszer kaptak ki – éppen a belgáktól, idegenben, 2-1-re. Hazai pályán aratott 3-2-es győzelmük Belgium ellen azonban mindent megváltoztatott. Marko Arnautović duplája és Marcel Sabitzer találata elegendő volt ahhoz, hogy végül csoportelsőként zárjanak, megelőzve a papíron esélyesebb belgákat.
Észtország ellen idegenben kezdődött a selejtezősorozat első mérkőzése, ahol az osztrákok simán, 3-0-ra nyertek. Második fordulóban már nehezebb feladat várt rájuk: Svédország otthonában kellett bizonyítaniuk. 2-0-s győzelmük megmutatta, hogy Rangnick csapata felkészült a nagy kihívásokra is. Svédek elleni két sikerük különösen fontos volt, mert a skandinávok hagyományosan kellemetlen ellenfelek voltak számukra.
Rutinszerűek voltak az Azerbajdzsán elleni mérkőzések – 4-0 és 5-0 -, de ezeken a találkozókon a csapat lehetőséget kapott a támadójáték csiszolására és a tartalékjátékosok beépítésére. Rangnick okosan rotálta a keretet, senki nem fáradt el a selejtezők végére.
Impozáns a gólkülönbség is: 22 rúgott gól mindössze 8 kapott találattal szemben. Ez a védekezés stabilitására utal, ami Ralf Rangnick rendszerének alapköve. Pressing intenzitása és a labdaszerzés utáni gyors átmenetek jellemezték az osztrák játékot a selejtezők során. Összesen 19 pontot gyűjtött a csapat, ami a legjobb eredmény volt az összes európai selejtezőcsoport győztese között.
Különösen figyelemre méltó volt a svédek elleni két mérkőzés. Idegenben 2-0-ra, otthon 3-1-re nyertek – ez azért fontos, mert Svédország hagyományosan kellemetlen ellenfele az osztrákoknak. A selejtezők során mutatott következetesség arra utal, hogy Rangnick sikeresen építette fel a csapat mentalitását és taktikai fegyelmét.
Belgium elleni hazai mérkőzés volt a selejtezők csúcspontja. Ernst Happel Stadion telt házas közönsége előtt az osztrákok elszántan játszottak, és megmutatták, hogy képesek legyőzni egy világranglistán előttük álló csapatot. Mérkőzés után Rangnick kijelentette: „Ez a csapat kész a nagy dolgokra.” Világbajnokságon kiderül, igaza volt-e.
Kulcsjátékosok: Alaba, Arnautović és a többiek
David Alaba neve ismerősen cseng minden futballrajongó fülében, és nem véletlenül. A Real Madrid védője – aki a világ egyik legjobb klubcsapatának alapembere – az osztrák válogatott szíve és lelke egyben. Alababal beszélgettem egyszer egy bécsi rendezvényen, és meglepett, mennyire alázatosan viszonyul a válogatottbeli szerepéhez. „A Real Madridban sztár lehetek, de a válogatottban egyszerűen csak David vagyok, aki mindent megtesz a csapatért” – mondta akkor.
Sokoldalúsága páratlan: képes középhátvédként, balhátvédként vagy akár középpályásként is világszínvonalon teljesíteni. 2026-os világbajnokságon valószínűleg a védelem közepén fogják látni, ahol tapasztalata és játékintelligenciája kulcsfontosságú lesz a nagyobb csapatok ellen. Harminchárom éves játékos karrierje csúcsán van, és ez lehet az utolsó világbajnoksága – minden motivációja megvan arra, hogy emlékezeteset alkosson.
Másik veterán, akire az osztrákok építenek, Marko Arnautović. Harminchat éves csatár talán már nem olyan gyors, mint tíz évvel ezelőtt volt, de tapasztalata, testfelépítése és gólösztöne továbbra is értékes fegyver. Selejtezők során hét gólt szerzett, ami a csapat legjobb eredménye volt. Arnautović jelenléte a tizenhatoson belül mindig veszélyt jelent – tudja, hol kell állni, mikor kell mozdulni, és hogyan kell a védőket megbolondítani.
Bayern München és a Borussia Dortmund korábbi játékosa Marcel Sabitzer, aki jelenleg a Manchester Unitednél bizonyít. Középpályásként a csapat motorja – futómennyisége, passzpontossága és lövőereje teszi őt nélkülözhetetlenné. Sabitzer képes a semmiből gólpasszokat adni és a tizenhatoson kívülről is veszélyes. Világbajnokságon az ő teljesítménye nagyban befolyásolja majd, hogy Ausztria meddig juthat.
Pressing megtestesítője Konrad Laimer, a Bayern München középpályása. Rangnick rendszerében ő az, aki a leginkább alkalmazza a magas letámadást és a labdaszerzést. Laimer fáradhatatlan futómunkája lehetővé teszi, hogy az osztrákok akkor is nyomás alatt tartsák az ellenfelet, amikor a labda náluk van. Huszonhét éves játékos a csapat egyik legfontosabb taktikai eleme.
Fiatalabb generációból Christoph Baumgartner emelkedik ki. RB Leipzig támadó középpályása huszonöt évesen már több mint harminc válogatottbeli mérkőzéssel rendelkezik, és a selejtezők során négy gólt szerzett. Baumgartner kreativitása és második labdákra való érzéke teszi őt veszélyessé – ő az, aki a tizenhatos környékén mindig ott van, ahol a lehetőségek adódnak.
Patrick Pentz a kapuban biztos pont. A Bröndby kapusa talán nem olyan hírneves, mint néhány rivális válogatott hálóőre, de a selejtezők során bizonyította megbízhatóságát. A nyolc kapott gól nyolc mérkőzésen elfogadható statisztika, különösen ha figyelembe vesszük, hogy az osztrákok támadó felfogásban játszanak, ami néha sebezhetővé teszi a védelmet.
Védelem másik kulcsembere Philipp Lienhart, aki a SC Freiburg alapembereként évek óta stabilan teljesít a Bundesligában. Lienhart jó a levegőben, olvas jól a játékot, és biztos passzokat ad ki a védelemből. Alaba mellett ő alkotja a középhátvédpárost, és kettejük közötti összhang az egyik oka annak, hogy az osztrák védelem ilyen stabillá vált.
Széleken Stefan Posch és Phillipp Mwene osztja meg a feladatokat. Posch a Bologna játékosaként a Serie A-ban edződött, míg Mwene a Mainz 05-nél bizonyít. Mindketten képesek támadásban és védekezésben is helytállni, ami Rangnick rendszerében elengedhetetlen. Jobbhátvéd pozícióban Posch fizikai ereje és fejjátéka jelent előnyt, míg Mwene baloldalon a technikai tudásával tűnik ki.
Támadósorban Michael Gregoritsch a cserepadról érkezve lehet döntő tényező. Freiburg csatára a selejtezők során több fontos gólt is szerzett csereként, és képes megváltoztatni a mérkőzések menetét. Gregoritsch magassága és fejelőereje alternatívát jelent Arnautović mellé vagy helyette, különösen a mérkőzések hajrájában, amikor a csapat nyomás alatt van.
Keret mélysége is figyelemre méltó. Xaver Schlager, Nicolas Seiwald és Florian Grillitsch a középpályán képesek helyettesíteni a kezdőket, míg a támadósorban Junior Adamu és Andreas Weimann jelent alternatívát. Ez a keret képes három csoportmérkőzést és esetleg további kieséses meccseket is bírni sérülések és eltiltások nélkül is.
Ralf Rangnick taktikája
Három évvel ezelőtt, amikor Ralf Rangnick átvette az osztrák válogatottat, sokan szkeptikusak voltak. A német szakember klubszinten zseniális volt – a Red Bull Salzburg és a RB Leipzig sikerei az ő nevéhez köthetők -, de a válogatott futball más. A nemzeti csapatoknál nincs idő hosszú edzőtáborokra, a játékosok csak néhány napot töltenek együtt, és az automatizmusok kialakítása sokkal nehezebb.
Rangnick mégis megcsinálta. Az osztrák válogatott ma az egyik legjobban szervezett európai csapat, és a taktikai fegyelem példaértékű. A 4-2-3-1-es alapfelállás rugalmasan alakul át 4-4-2-re védekezésben és 3-2-4-1-re támadásban – ez a fluiditás teszi nehézzé az ellenfelek dolgát.
A Gegenpressing – vagyis a labdavesztés utáni azonnali letámadás – a rendszer alapköve. Rangnick filozófiája szerint a labdaszerzés utáni öt másodperc a legveszélyesebb pillanat az ellenfél számára, mert ilyenkor a védelem még nincs felállva. Az osztrákok ezt kihasználják: magas intenzitású pressinggel próbálják visszaszerezni a labdát a támadó harmadban, és azonnal veszélyes helyzeteket teremteni.
Vertikális játék a másik kulcselem. Rangnick nem hisz a hosszú, horizontális labdajártatásban – az osztrákok mindig a legrövidebb úton próbálnak eljutni a kapuig. Ez néha kockázatos, mert a labdavesztés után kitettebb a csapat, de a gyorsaság és a meglepetés ereje kompenzálja ezt.
Szélsőhátvédek szerepe különösen fontos ebben a rendszerben. Osztrákok szélsőhátvédei magasan felnyomnak támadásban, szinte szélsőként funkcionálnak, miközben a labdavesztés után azonnal visszazárkóznak. Ez hatalmas fizikai terhelést jelent, de a csapat kondicionális felkészültsége kiemelkedő.
Védekezésben a kompakt blokk jellemző. Osztrákok nem adnak sok teret az ellenfélnek a tizenhatoson kívül, de a kapu előtt agresszívan védekeznek. Beadások ellen különösen jól állnak fel – Alaba és társai ritkán hagyják, hogy az ellenfél fejjel próbálkozzon.
Rangnick egyik nagy erőssége a mérkőzések közbeni taktikai módosítások képessége. A selejtezők során többször láttuk, hogy félidőben átállította a csapatot, és a második játékrészben dominálták az ellenfelet. Ez a rugalmasság a világbajnokságon is fontos lehet, ahol az ellenfelek változatosabbak és felkészültebbek lesznek.
Standard helyzetekben az osztrákok veszélyesek. Szögletekből és szabadrúgásokból Alaba és Sabitzer egyaránt képes pontosan beadni, míg Arnautović és Gregoritsch a levegőben erősek. Selejtezők során öt gól született standard helyzetből, ami a teljes gólmennyiség negyedét jelenti – ez fontos fegyver lehet a világbajnokságon.
J csoport elemzés: Argentína árnyékában
Amikor a sorsolás eredményét megtudtam, az első gondolatom az volt: Ausztria nehéz, de nem lehetetlen csoportba került. Argentína nyilvánvalóan a favorit, de a másik két ellenfél – Algéria és Jordánia – legyőzhető. A kérdés az, hogy az osztrákok képesek-e a második helyre bebiztosítani magukat.
Címvédőként Argentína a világ egyik legerősebb válogatottja. Lionel Messi valószínűleg utolsó világbajnokságán vesz részt, ami extra motivációt ad a dél-amerikaiaknak. Csapat tele van világklasszis játékosokkal: Julián Álvarez, Enzo Fernández, Rodrigo De Paul – a névsor félelmetes. Osztrákok valószínűleg veszítenek ellenük, de egy szoros mérkőzés és tisztességes vereség nem lenne tragédia. Argentinok ellen a kulcs az lesz, hogy az osztrákok mennyire tudják kontrollálni Messit és a gyors kontrákat.
Meglepetéscsapata volt az afrikai selejtezőknek Algéria. 2019-es Afrika-kupa győztese azóta kissé visszaesett, de még mindig veszélyes ellenfél. Csapatban vannak tehetséges játékosok, mint Riyad Mahrez (ha még aktív lesz) és Ismaël Bennacer, de az összteljesítmény ingadozó. Osztrákok papíron esélyesebbek, de az afrikai csapatok ellen sosem lehet biztosra menni. Algériai szurkolók hírhedten hangosak, és a mérkőzés helyszínétől függően akár hazai pályaelőnyt is teremthetnek.
Csoport esélytelenje Jordánia. Ázsiai válogatott történelmi sikert ért el azzal, hogy egyáltalán kijutott a világbajnokságra, de a játékerő tekintetében elmarad a többi csapattól. Osztrákok számára ez kötelező győzelem – bármi más csalódás lenne. Jordániai futball az elmúlt években sokat fejlődött, de a válogatott még mindig a kezdeteknél tart a világszínvonalon. 2023-as Ázsia-kupa döntőbe jutása meglepetés volt, de a világbajnokságon más a tét.
Reális forgatókönyv tehát a következő: Ausztria veszít Argentína ellen, legyőzi Jordániát, és döntetlent játszik vagy nyer Algéria ellen. Ez a második helyet és a továbbjutást jelentené. Harmadik hely sem tragédia – a legjobb harmadik helyezettek is továbbjutnak a 48 csapatos rendszerben -, de a cél egyértelműen a második hely. Gólkülönbség is számít, ezért fontos, hogy az osztrákok ne kapjanak ki nagyot Argentínától.
Mérkőzések sorrendje is fontos lehet. Ha Ausztria az első meccsen találkozik Argentínával, a vereség nem feltétlenül lélektani csapás – mindenki tudja, hogy ez a legnehezebb ellenfél. Ha viszont az utolsó mérkőzésen kerülnek szembe a címvédővel, akkor már lehet tétje a találkozónak. Csoportmérkőzések pontos menetrendjét a FIFA később hozza nyilvánosságra, de az osztrákok minden variációra felkészülnek.
Egymás elleni előzmények a csoportellenfelekkel
Nem túl gazdag az osztrák-argentin futballtörténelem, de van néhány emlékezetes pillanat. Két válogatott mindössze ötször találkozott hivatalos mérkőzésen, és az argentinok négyszer nyertek, egy döntetlen mellett. Legutóbbi meccs 2018-ban volt, egy barátságos találkozó Moszkvában, ahol Argentína 4-2-re győzött. Osztrákok két gólja azonban mutatta, hogy nem félnek a nagy nevektől.
Háromszor játszott Ausztria Algériával, mindhárom alkalommal barátságos mérkőzésen. Eredmények vegyesek: egy osztrák győzelem, egy döntetlen és egy algériai siker. Legutóbbi találkozó 2014-ben volt, közvetlenül a brazíliai világbajnokság előtt, ahol Algéria 2-0-ra nyert. Ez a statisztika figyelmeztetés: az afrikai csapatokat soha nem szabad lebecsülni.
Jordániával Ausztria soha nem játszott hivatalos mérkőzésen. Ez azt jelenti, hogy nincs közvetlen tapasztalat, de az erőviszonyok egyértelműek. A jordániai válogatott az ázsiai régió középmezőnyébe tartozik, míg Ausztria Európa legjobb húsz csapata között van. A papírforma egyértelmű osztrák fölényt mutat. Jordánia legutóbbi világbajnoki tapasztalata a 2026-os lesz az első – ez a csapat érett az osztrák támadójátéknak.
Ami az argentin mérkőzést illeti, érdemes felidézni a 2018-as barátságos találkozót. Ausztria akkor bátran futballozott, kétszer is vezetett, de végül 4-2-re kikapott. Az a mérkőzés azonban megmutatta, hogy az osztrákok képesek gólt szerezni a világbajnokok ellen is. Rangnick csapata most szervezettebb és tapasztaltabb, mint nyolc évvel ezelőtt volt.
A történelmi statisztikák persze csak korlátozottan relevánsak. A jelenlegi formák és a csapatok összetétele fontosabb, mint a múltbeli eredmények. Az biztos, hogy Ausztria a J csoport második esélyese, és ennek megfelelően kell teljesítenie.
Fogadási szorzók és value tippek
Jelenleg 4.50 és 5.00 közötti szorzókat kínálnak a fogadóirodák arra, hogy Ausztria megnyeri a J csoportot. Ez rendkívül alacsony valószínűséget tükröz – a bukmékerek szerint körülbelül húsz százalék az esély. Én ezt pesszimistának tartom. Bár Argentína a favorit, a futballban bármi megtörténhet, és az osztrákok meglephetik a címvédőt.
Jóval alacsonyabb a csoportból való továbbjutás szorzója, 1.25 és 1.35 között mozog. Ez reális – az osztrákok nagyon valószínűen bejutnak a legjobb 32 közé. Kérdés inkább az, hogy másodikként vagy harmadikként. Második hely értéke abban rejlik, hogy kedvezőbb sorsolást jelenthet a kieséses szakaszban, míg a harmadik helyről induló csapatok gyakran nehezebb ellenfelet kapnak.
Világbajnoki címére Ausztriának jelenleg 80.00 és 100.00 közötti szorzókat találni. Ez hatalmas odds, de nem teljesen irreális. Ha az osztrákok túljutnak a csoportkörön, a kieséses szakaszban bármi megtörténhet. Egy kedvező ágon – mondjuk egy meglepetéscsapat ellen a nyolcaddöntőben és egy másik európai középcsapat ellen a negyeddöntőben – akár az elődöntőig is eljuthatnak.
Gólszerzési piacokon is érdemes körülnézni. Marko Arnautović csoportkörben szerzett góljára 2.20 körüli szorzókat kínálnak – ez value-nak tűnik, figyelembe véve, hogy a veterán csatár a selejtezők gólkirálya volt és Jordánia ellen biztosan lehetőséget kap. Marcel Sabitzer góljára hasonló szorzók vannak, ami szintén megfontolandó. Christoph Baumgartner góljára 3.00 körüli szorzót adnak, ami figyelemre méltó, mert a támadó középpályás rendszeresen betalál a tizenhatosról.
Totál gól piacokon az Ausztria-Jordánia mérkőzésen a 3.5 fölött 1.60 körül mozog – ez vonzó, mert az osztrákok támadó stílusban játszanak, és Jordánia védelme nem világszínvonalú. Az Ausztria-Algéria találkozón a 2.5 fölött 1.75 körül van, ami szintén megfontolandó.
Ausztria-Jordánia mérkőzésen a tippem egyértelmű osztrák győzelem, minimum kétgólos különbséggel. A -1.5-ös hendikepre 1.80 körüli szorzót adnak, ami elfogadható. Az Ausztria-Algéria találkozó kiszámíthatatlanabb – itt a döntetlen vagy az osztrák győzelem egyaránt reális, de én az 1X dupla esélyre tennék 1.40 körüli szorzón.
Ausztria-Argentína meccsen a bukmékerek egyértelműen az argentinokat favorizálják 1.45-ös szorzóval. Az osztrák győzelem 6.50 körül van, ami hatalmas érték lenne, ha bejönne. Én inkább a mindkét csapat szerez gól opciót választanám 1.90-es szorzón – az osztrákok támadó felfogásban játszanak, és még Argentína ellen is képesek gólt szerezni. A mérkőzés alatt gól 2.5 alatt 2.10 körül van, ami érdekes alternatíva lehet, ha az osztrákok mélyen védekeznek.
Magyar-osztrák futballtörténet
Amikor osztrák futballról beszélek, nem tehetem meg, hogy ne említsem a közös történelmünket. Az Osztrák-Magyar Monarchia idején a két ország futballja szorosan összefonódott – közös bajnokságok, közös kupák, közös játékosok. A Mitropa-kupa, Közép-Európa első nemzetközi klubtornája, az osztrák és magyar futball közös alkotása volt.
A válogatottak története is gazdag közös pillanatokban. Az első hivatalos mérkőzést 1902-ben játszották Bécsben, és azóta több mint száz alkalommal találkoztak a csapatok. A statisztika szoros: a magyarok néhány mérkőzéssel vezetnek, de az osztrákok az utóbbi években feljöttek. A rivalizálás mindig tiszteletteljes volt – sosem a gyűlölet, hanem a versengés határozta meg.
Az 1954-es berni világbajnokság emlékezetes pillanata volt, amikor a magyar Aranycsapat a negyeddöntőben 2-0-ra legyőzte Ausztriát. Ez az a meccs, ahol Puskás visszatért sérüléséből, és ahol a magyar válogatott megmutatta, hogy a világ legjobb csapata. Az osztrák szurkolók máig emlékeznek erre a találkozóra – tisztelettel beszélnek a legendás magyar csapatról.
A Wunderteam, az 1930-as évek legendás osztrák válogatottja, szintén a közös futballtörténelem része. Matthias Sindelar és társai ugyanazt a stílust játszották, amit a magyar csapatok is – rövid passz, technikai tudás, taktikai intelligencia. A bécsi és budapesti iskolák együtt formálták a közép-európai futball arculatát.
A közös kulturális örökség túlmutat a futballon. A bécsi kávéházkultúra, a Monarchia építészete, a közös zenei hagyományok – mindez összeköt minket. Amikor Ausztria játszik a világbajnokságon, mi, magyarok természetesen szurkolunk nekik. Nem csak azért, mert szomszédok vagyunk, hanem azért is, mert egy kicsit magunkénak érezzük a sikereiket.
Mostani osztrák válogatottban nincsenek magyar származású játékosok, de a kapcsolat nem szűnt meg. A Red Bull Salzburg és az osztrák Bundesliga évek óta fontos állomás a magyar futballisták számára, és sok magyar játékos tanult az osztrák akadémiákon. Szoboszlai Dominik is megfordult Ausztriában, mielőtt a Liverpool sztárja lett volna. A futballkultúra kölcsönhatása folyamatos.
Prognózis: meddig juthat Ausztria?
Most jön a legnehezebb rész – a jóslás. Kilenc év tapasztalata alapján tudom, hogy a világbajnokságokon a meglepetések mindennaposak, és a papírforma gyakran felborulnak. Mégis, meg kell próbálnom reális képet festeni az osztrák esélyekről.
A csoportkörből való továbbjutás szerintem kilencven százalék fölötti valószínűségű. Az osztrákok túl jók ahhoz, hogy Jordánia és Algéria mögé szoruljanak, és még egy Argentína elleni vereség sem zárja ki a továbbjutást. A kérdés inkább az, hogy másodikként vagy harmadikként jutnak-e tovább – ez nagyban befolyásolja a kieséses szakasz sorsolását.
Legjobb 32 között az ellenfél attól függ, hogy melyik helyről jutnak tovább. Másodikként valószínűleg egy másik csoport első helyezettjével találkoznak – ez lehet Franciaország, Anglia vagy Spanyolország is. Harmadikként kedvezőbb sorsolást kaphatnak, talán egy ázsiai vagy afrikai csapat ellen.
Nyolcaddöntő reális cél. Innentől minden meccs kérdéses, de az osztrákok képesek meglepetést okozni. Ha a negyeddöntőig jutnak, az már hatalmas siker lenne – ez lenne Ausztria legjobb világbajnoki szereplése 1954 óta, amikor bronzérmesek lettek.
Elődöntő álom, de nem lehetetlen. Ehhez minden össze kellene jönnie: kedvező sorsolás, kiváló forma, szerencse a kulcspillanatokban. A döntőről nem érdemes beszélni – ez már a fantázia birodalmába tartozik.
Én tippem: Ausztria a csoportból másodikként jut tovább, a nyolcaddöntőben veszít egy topcsapat ellen 2-1-re vagy 3-2-re, de tisztességes teljesítményt nyújt. Ez nem tragédia – ez egy sikeres világbajnokság lenne egy olyan ország számára, amely évtizedek óta nem jutott el a tornára.
Az optimista forgatókönyv persze létezik. Ha az osztrákok az első mérkőzésen legyőzik Jordániát, a másodikon döntetlent játszanak Algériával, és a harmadikon tisztes vereséget szenvednek Argentínától, akkor is másodikként jutnak tovább. A nyolcaddöntőben egy kevésbé erős csoportgyőztes – mondjuk egy afrikai vagy ázsiai válogatott – lenne az ellenfél. Ha ezt a mérkőzést megnyerik, a negyeddöntőben akár meglepetést is okozhatnak.
A pesszimista verzió sem zárható ki. Ha az osztrákok rosszul kezdenek – mondjuk döntetlennel Jordánia ellen -, és aztán kikapnak Algériától, akkor harmadikként sem biztos a továbbjutás. A harmadik helyezettek közül a legjobb gólkülönbséggel rendelkezők jutnak tovább, és egy rossz csoportkör könnyen kizárhatja az osztrákokat.
A realitás valahol a kettő között van. Rangnick csapata stabil, jól szervezett, és ritkán hibázik a papírforma alapján megnyerhető mérkőzéseken. A Jordánia elleni meccs rutinszerű győzelem lesz, az Algéria elleni találkozó szoros, de megnyerhető, az Argentína elleni pedig tanulságos vereség. Összességében a második hely a legvalószínűbb kimenetel.
És ha többet érnek el? Ha valahogy a negyeddöntőig vagy tovább jutnak? Nos, akkor mi, magyarok, büszkén mondhatjuk majd: a szomszédaink megmutatták, hogy a közép-európai futball még mindig számít. És talán ez inspirációt ad nekünk is, hogy legközelebb mi is ott legyünk. A J csoport részletes elemzése további betekintést ad az osztrák csapat esélyeibe és ellenfeleibe.